Ugrás a tartalomhoz

Katar

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az arab nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.
Katari Állam
Davlat Katar
دولة قطر (arabul)
Katar zászlaja
Katar zászlaja		 Katar címere
Katar címere
Nemzeti himnusz: asz-Szalám al-Amíri
FővárosaDoha
é. sz. 25° 17′ 12″, k. h. 51° 32′ 00″25.286667°N 51.533333°EKoordináták: é. sz. 25° 17′ 12″, k. h. 51° 32′ 00″25.286667°N 51.533333°E
Államformamonarchia
Vezetők
EmírTamím bin Hamád[1]
MiniszterelnökMohammed bin Abdulrahman Al Thani
Hivatalos nyelvarab
Beszélt nyelvekangol
FüggetlenségEgyesült Királyságtól
Függetlenség kikiáltása1971. szeptember 1.
Függetlenség elismerése1971. szeptember 3.
Tagság
Lista
Népesség
Népesség2 639 211 (2017)[2]
Becsült3,1 millió [3] fő (2025)
Népsűrűség268 fő/km²[4]
Főbb etnikumokarab, indiai, filippínó stb.
Vallásokiszlám, hinduizmus, kereszténység
GDP2023 (nominális)
Összes213 milliárd USD [5] (54–55.)
Egy főre jutó71 500 USD [5] (kb. 9.)
PPP: 110 946 USD (2024)[6] (kb. 4–5.)
HDI (2023)0,886 [7] (43.) – magas
Földrajzi adatok
Terület11 437 km²
Rangsorban158.
Víz0,8%
IdőzónaAST (UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznemkatari riál (QAR)
Nemzetközi gépkocsijelQ
Hívószám+974
Segélyhívó telefonszám
  • 999
  • 112
Internet TLD.qa
Villamos hálózat240 V/50 Hz
Elektromos csatlakozóD és G típus
Közlekedés irányajobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Katari Állam témájú médiaállományokat.

Katar (arabul: قطر, IPA: [ˈqɑtˤɑr]; hivatalosan a Katari Állam,[8] arabul: دولة قطر, átírva: Davlat Katar) egy közel-keleti arab emírség a Perzsa-öbölbe nyúló Katari-félszigeten. Szárazföldi határán csak Szaúd-Arábiával osztozik délen. Területe Magyarországénak kb. a nyolcada, népessége pedig nagyjából a harmada (2025-ben). Területe nagyrészt sík, alacsonyan fekvő sivatagból áll. A fővárosa Doha, ahol a lakosságának több mint 80%-a él.

A volt brit protektorátus 1971 óta független. A világ egyik legnagyobb kőolaj- és földgázkészletével rendelkezik, és gazdaságában nagyszámú külföldi munkavállalót alkalmaz, akik a lakosságának a zömét adják. Olajvagyona megalapozta az ország lakóinak magas életszínvonalát.[9] A Föld egyik legnagyobb cseppfolyósított földgáz exportőre [10] és 2020 táján a legnagyobb egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátója.[11] A Föld egyik legmagasabb egy főre jutó GDP-jével rendelkezik (nominális és vásárlóerő-paritás értéken számolva is); összesített GDP-je pedig megelőzi Magyarországét is.[12]

Csekély területe és népessége ellenére regionálisan, az arab világban feltörekvő középhatalom.[13]

Nevének eredete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Idősebb Plinius római történetíró már a Krisztus utáni első században említi a félsziget lakóit Catharrei néven, akik egy hasonló elnevezésű települést laktak.[14] Klaudiosz Ptolemaiosz egyiptomi görög tudós térképén Catara-nak nevezi a félszigetet.[15] A félsziget keleti részén egy Cadara nevű város feküdt,[16] amelyet később Katara-nak, végül többszöri változás során Guttur-nak, Katr-nak vagy Kattar-nak neveztek.[17] A katari nyelvjárásban [ˈɡɪtʕɑr]-nak is ejtik a helyiek.

Földrajz

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Katar domborzati térképe

Katar kis félszigetet foglal el az Arab-félsziget északkeleti partján, és délen csak Szaúd-Arábia határolja, míg területének többi részét a Perzsa-öböl veszi körül. A Bahreini-öböl választja el a közeli Bahreintől.

Az ország nagy része sivatag

Domborzat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Katar-félszigeten fekvő apró állam enyhén felboltozódó mészkőrétegekből álló sivatagos alföld.[18] Az ország nagy része alacsony, kopár, homokkal borított síkságból áll.

A felszínt délkeleten szélfútta homokdűnék, a korallzátonyokkal övezett partok mentén sós-agyagos mélyedések tagolják.

Legmagasabb pontja: Qurayn Aba al Bawl, 103 méter.[19]

Vízrajz

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nincs jelentősebb állandó vízfolyás, vagy édesvizű tó.

Éghajlat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata sivatagi, nagyon enyhe téllel és nagyon forró nyarakkal. Kicsi és zömmel sík területe lévén az egész országban egységes az éghajlat.

Alapvetően két fő évszak létezik: egy hűvösebb évszak decembertől februárig, és egy forró évszak áprilistól októberig. Utóbbiban ezen belül megkülönböztethetünk egy nagyon forró időszakot májustól október közepéig. Március és november átmeneti, meleg hónapok.[20]

Doha éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)21,723,026,831,938,241,241,540,738,635,229,524,132,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)12,813,716,720,625,027,729,128,926,523,419,515,021,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)131716830000131273
Havi napsütéses órák száma2442242422733253423253283063032762413429
Forrás: http://weatherspark.com

Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állam területe sivatag. A partok előtt mangrovemocsarak találhatók, figyelemre méltó madárvilággal.

Történelem

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Zubara erőd

A perzsa és görög fennhatóság után az 1. században arab törzsek vették birtokba a vidéket. 528-ban az Arab Kalifátus része lett, de mivel távol esett a birodalom nagy központjaitól, időről időre vallási reformátorok vagy önállóságra törő emírek kezébe került. A törökök 1536-ban foglalták el, és fennhatóságuk alatt maradt egészen 1868-ig, az angolok megjelenéséig. A Katari Emírséget 1868. szeptember 12-én kiáltották ki. Az ország 1916-ban brit védnökség lett, az uralkodó emír csak formálisan gyakorolta hatalmát. Amikor az angolok bejelentették, hogy 1971-ben kivonulnak a Perzsa-öböl térségéből, a part menti területek uralkodói egy föderáció létrehozását határozták el, amely meg is alakult (napjainkban Egyesült Arab Emírségek), de Katar és Bahrein sem csatlakozott hozzá. Katar 1971. szeptember 3-án kikiáltotta függetlenségét.

1995-ben az emír fia megdöntötte apja hatalmát, és jelentős reformokat vezetett be. Az 1999-es első ízben megtartott választásokon nők is részt vehettek. 2003-ban itt volt az Irak elleni amerikai támadás főhadiszállása.

Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Tamim ibn Hamad ibn Halífa Al Táni jelenlegi emír

Az állam de facto abszolút monarchia, ahol a katari emír államfő és kormányfő is. Katar örökös emírje rendelkezik minden végrehajtó és törvényhozó hatalommal, és végső soron ellenőrzi az igazságszolgáltatást.[21]

Az uralkodó család tagjai töltik be szinte valamennyi fontosabb miniszteri posztot, akiket az emír nevez ki.[22]

Katar jogrendszerének több forrása van: a saría (iszlám jog), az oszmán jog, valamint az európai polgári jog.[22] Ez utóbbit más európai befolyású arab államok jogrendszerének kölcsönzésével vezették be.[22]

A saría törvény a katari jogszabályok fő forrása.[23][24]

Katarban nincsenek politikai pártok,[22] nem engedélyezettek.[21] Az állampolgárok 1999 óta szavazhatnak az önkormányzati választásokon, az első parlamenti választást 2021-ben tartották.[22] Az emír, az uralkodó család azonban fenntartja a politikai hatalom monopóliumát, a rendszer kizárja a választások útján történő kormányváltás lehetőségét.[22]

Közigazgatási beosztás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Katar kerületei

Az ország nyolc kerületre (arabul baladijáh) oszlik:

  1. Al Shamal
  2. Al Khor
  3. Al-Shahaniya
  4. Umm Salal
  5. Al Daayen
  6. Ad-Dawhah
  7. Al Rayyan
  8. Al Wakrah

Védelmi rendszer

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Katar népsűrűsége 2015-ben
A katari népesség korfája
Alwakhra mecset Dohában

A népesség száma Katarban az évszaktól függően jelentősen ingadozik, mivel az ország nagyban támaszkodik a külföldiek munkájára. 2017 elején Katar teljes népessége 2,6 millió volt, de népességének döntő többségét a külföldiek tették ki. Ekkor (2017) a népességének csak 313 ezer fő (12 %-a) volt katari állampolgár, míg a fennmaradó 2,3 millió (88 %) bevándorló és vendégmunkás volt.[25] A legtöbb külföldi munkást a dél-ázsiai országok adják.[25] A férfimunkások beáramlása az országba felborította a nemek arányát és 2020-as becslés alapján a nők a népesség kb. negyedét teszik csak ki.[26]

Népességének változása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A népesség alakulása 1960 és 2017 között:
Lakosok száma
47 316
79 746
130 390
192 059
341 249
476 517
512 476
629 745
1 359 114
2 639 211
1960196619721978198419901996200220082017
Adatok: Wikidata

Általános adatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Városi lakosság aránya 2020-ban: 96%.[27]
  • Az átlagos népsűrűség 2020-ban: 248 fő/km².[27]

Legnépesebb települések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A főváros, Doha

Nyelvi megoszlás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban a hivatalos nyelv az arab és a katari arab a helyi nyelvjárás. Széles körben beszélt nyelv még az angol is, és gyakran használják második nyelvként.[28] Ezeken kívül a bevándorlók és vendégmunkások egymás között számos más nyelven beszélnek.

2012-ben Katar új társult tagként csatlakozott a frankofón országok (OIF) szervezetéhez.[29]

Etnikai megoszlás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság származási összetétele 2015-ös adatok alapján:[30]

  • nem katari: 88,4%,
  • katari: 11,6%.

A külföldiek nagy része indiai, nepáli, pakisztáni, srí lankai, fülöp-szigeteki, európai, afrikai stb.[31]

Vallási megoszlás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vallási összetétel 2020-ban: 67-68 %-a muszlim (ennek zöme szunnita), közel 14 %-a keresztény és szintén kb. 14 %-a hindu, kb. 3%-a buddhista, a maradék egyéb.[32] A keresztény, hindu, buddhista lakosság szinte teljes egészében külföldiekből tevődik össze.

A katari állampolgárok többsége az iszlám vahhabizmus ágához tartozik,[33][34] míg 5–15%-uk követi a síita iszlámot. Más iszlám irányzatok elhanyagolhatók.[35]

Szociális rendszer

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Olajfúrótorony az Arab-öbölben
Doha éjjeli látképe

A kőolaj felfedezése előtt a gazdasága a halászatra és gyöngyhalászatra épült. Miután az 1920-as és 1930-as években megjelent a japán tenyésztett gyöngy a világpiacon, a katari gyöngyipar összeomlott. A kőolajat ezután fedezték fel [36] és a felfedezés gyökeresen átalakította az állam gazdaságát. Az életszínvonal ma kimagasló, jövedelemadó nincs, adókulcsai pedig a világ legalacsonyabbai közé tartoznak. A munkanélküliségi ráta elenyésző.[37] Az egy főre jutó GDP (PPP) tekintetében is kiemelkedő helyen áll a világ országai között.

Gazdasági adatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasági adatok 2010-2017 között:[38]

Év GDP
(milliárd US$ PPP)		 GDP per fő
(US$ PPP)		 GDP növekedés
(reál)		 Infláció
 Államadósság
(GDP %-ban)
2010 Növekedés218.2 Növekedés127,226 Növekedés18.1 % −2.4 % 29.1 %
2011 Növekedés252.5 Növekedés145,724 Növekedés13.4 % Növekedés2.0 % 33.5 %
2012 Növekedés269.2 Növekedés146,872 Növekedés4.9 % Növekedés1.8 % 32.1 %
2013 Növekedés285.6 Csökkenés142,543 Növekedés4.4 % 3.2 % 30.9 %
2014 Növekedés302.3 Csökkenés136,409 Növekedés4.0 % 3.4 % 24.9 %
2015 Növekedés316.4 Csökkenés129,805 Növekedés3.6 % Növekedés1.8 % 34.9 %
2016 Növekedés327.6 Csökkenés125,159 Növekedés2.2 % 2.7 % 46.5 %
2017 Növekedés340.6 Csökkenés124,529 Növekedés2.1 % Növekedés0.4 % 54.0 %

Általános adatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő gazdasági erőforrása a hatalmas kőolaj- és földgázkészlete. Iparát a kőolaj-finomítás, vegyipar és teljes vertikumú vaskohászat alkotja. A tetemes bevételekből fejlett infrastruktúrát, szociális intézményrendszert építettek ki. Mezőgazdaságának vezető ágazata a modern alapokra helyezett halászat. Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.

A GDP összetétele 2017-ben:[30]

  • mezőgazdaság: 0,2%
  • ipar: 50,3%
  • szolgáltatások: 49,5%

Mezőgazdaság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdasága elenyésző. Főbb áruk:[30] paradicsom, datolya, padlizsán, juhtej, kecsketej.

Tenyésztett állatok:[30] teve, juh, kecske, baromfi.

Ipar

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iparágak:[30] földgáz és nyersolaj-kitermelés és -finomítás, petrolkémiai ipar, műtrágyagyártás, acél- és cementgyártás, kereskedelmi hajójavítás.

Külkereskedelem

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A katari export megoszlása

Fő árucikkek:[30]

  • Export: kőolaj, kőolajtermékek, műtrágya, acél.
  • Import: gépek és berendezések, járművek, élelmiszerek, vegyszerek.

Legfontosabb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[30]

  • Export: Japán 17,3%, Dél-Korea 16%, India 12,6%, Kína 11,2%, Szingapúr 8,2%, Egyesült Arab Emírségek 6,4%
  • Import: Kína 10,9%, USA 8,9%, Egyesült Arab Emírségek 8,5%, Németország 8,1%, Egyesült Királyság 5,5%, India 5,4%, Japán 5,3%

Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A dohai nemzetközi repülőtér egy része

A legfontosabb kikötő és nemzetközi repülőtér Doha mellett van, ezenkívül még 1 repülőtér és 2 kikötő van az országban.

Közút

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban a legtöbb főútvonalat többsávos autópályává építették át; ezek (2020-ban):

  • Al Shamal autópálya: Doha - Ar Ru'ays. Hossza: 109 km.
  • Doha autópálya: Doha - Mesaieed. Hossza: 57 km.
  • Garafat Ar Rayyan autópálya: Doha - Dukhan. Hossza: 82 km.
  • Al Khor autópálya: Doha - Al Khor. Hossza: 45 km.
  • Salwa Highway: Doha – Salwa. Hossz: 100 km.
  • Umm Bab autópálya: Dukhan - Salwa. Hossza: 61 km.
  • Az Al Majd Road, Katar leghosszabb autópályája, amely délről északra 195 km hosszú.[39]

Légi

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország légi közlekedését a Dohai nemzetközi repülőtér és Hamad nemzetközi repülőtér bonyolítja. Az ország saját légitársasága a Qatar Airways, amelyet 2011-ben és 2012-ben is a világ legjobb légitársaságának választott a Skytrax World Airline Awards.[40]

Vasúti

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dohai Metró (Doha Metro) 2019-ben kezdte meg működését. 2022 óta 3 vonalon, 76 km hosszan működik, 40 megállóval.

Telekommunikáció

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Hívójel prefix A7
ITU zóna 39
CQ zóna 21

Kultúra

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Qatar University egy épülete, Doha

A hagyományos katari kultúrát erősen befolyásolta a beduin kultúra. A félsziget zord éghajlati viszonyai egykor arra kényszerítették a lakosokat, hogy táplálékért a tengerhez forduljanak. Így a helyi kultúrában, például az irodalom és a folklór témái gyakran kapcsolódnak a tengeri tevékenységekhez.[41]

Az olyan szóbeli művészetek, mint a költészet és az ének, történelmileg inkább elterjedtek voltak, mint a figuratív művészetek (szobrászat, festészet), mivel az iszlám korlátozza az érző lények ábrázolását; azonban bizonyos vizuális művészeti ágakat, például a kalligráfiát, az építészetet és a textilművészetet széles körben gyakorolták.[42]

Világörökség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Média

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt működik az al-Dzsazíra hírtelevízió, amely arab és angol nyelven sugároz.

A Freedom House 2022-es sajtószabadság-jelentése a katari médiát "nem szabadnak" minősítette.[43] A kormány, az emír és az uralkodó család bírálata a médiában illegális.[44] Az újságírók ellen is eljárás indul az iszlám megsértése miatt is.[45] Mind a nyomtatott, mind a sugárzott médiát befolyásolják, és állami cenzúra alá esnek.[43] 2020 januárjától a büntető törvénykönyv módosítása öt év börtönbüntetéssel vagy 100 ezer riál (27,5 ezer USD) maximális pénzbírsággal bünteti a „hamis hírek” közzétételét.[43]

Kulturális intézmények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katari múzeumokat a 2000-es évek elején hozták létre.

  • az Iszlám Művészetek Múzeuma (Museum of Islamic Art), Doha központi vízparti sétányával szomszédos. Hagyományos iszlám minták (kupolák, geometrikus minták, boltívek) ötvöződnek a modern építészettel, így jött létre a múzeum épülete.
  • a Mathaf: Modern Arab Művészetek Múzeuma (Mathaf: Arab Museum of Modern Art), Doha.
  • Katari Nemzeti Kongresszusi Központ (QNCC), modern épület, amely számos rendezvénynek ad helyet, és előadótermeket, tárgyalókat és kiállítótereket tartalmaz.[46]

Oktatási rendszer

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudomány

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel Katar az iszlám előírásokat követi, alkoholt és sertéshúsból készült termékeket nem lehet bevinni az országba.

A katari konyha a hagyományos arab és levantei konyhát tükrözi,[47] de az iráni és indiai konyha is nagy hatással van rá. A tenger gyümölcsei és a datolya alapanyagok.[48]

Doha, az ország fővárosa
Nagyítás
Doha, az ország fővárosa

Turizmus

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Doha
Látkép a Katara "kulturális faluból"

A katari kormány célja a külföldi látogatók számának növelése. Az állam mintegy 17 milliárd dollárt különített el az idegenforgalom fejlesztésére 2014-ig, amelynek nagy részét szállodák, kiállítóhelyek és az infrastruktúra fejlesztésére fordították. Annak érdekében, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő látogatószámmal, a kormány 2012-ig 400%-os szállodai kapacitásnövekedést tűzött ki célul. A pénzügyi támogatás mellett a kormány az üzleti szabályozás könnyítésén is munkálkodott a magánszektor aktivitásának növelése érdekében.

Főbb látnivalók:[49]

  • Souq Waqif (hagyományos "szuk" piac)
  • Doha Corniche (Vízparti sétány)
  • Katara - The Cultural Village Foundation (Amfiteátrum és építészet)
  • MIA Park
  • A múzeumok
  • Az erődök (Zubara, AlKoot)
  • A mecsetek
  • Doha városképe, a felhőkarcolók

Sport

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Khalifa Nemzeti Stadion Dohában

Labdarúgás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyesületi futball a legnépszerűbb sportág Katarban, mind a játékosok, mind a nézők szempontjából.[50]

Olimpia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Formula–1

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katari nagydíj legutóbb 2021-ben volt megrendezve, 2022-ben a labdarúgó-világbajnokság miatt nem szerepelt a naptárban, de 2023-tól visszatér az ország az F1-be.

Egyéb

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 2004-ben Dohában rendezték az asztalitenisz csapat-világbajnokságot.
  • 2004 óta minden évben megrendezik a gyorsasági motoros világbajnokság Katari Nagydíját.
  • Itt rendezik meg minden évben a katari ExxonMobile tenisztornát.
  • Itt került sor 2011-ben a labdarúgó-Ázsia-kupára, 2022-ben pedig – az arab országok között először – a labdarúgó-világbajnokságra.[51]
  • 2015-ben a XXIV. férfi kézilabda világbajnokság helyszíne.[52]
  • 2019-ben itt rendezték a FIFA Klubvilágbajnokság döntőjét.

Ünnepek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katarban a hétvégét a péntek és szombat adja.[53]

Az ország jelentős ünnepei:

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Profile: Qatar Emir, Sheikh Tamim bin Khalifa Al Thani". BBC. Hozzáférés: 2013. június 26..
  2. ↑ "Világbank-adatbázis". Világbank. Hozzáférés: 2019. április 8..
  3. ↑ Worldometers
  4. ↑ Worldometers 2025
  5. 1 2 https://www.worldometers.info/gdp/gdp-by-country/
  6. ↑ https://tradingeconomics.com/qatar/gdp-per-capita-ppp
  7. ↑ https://hdr.undp.org/data-center/country-insights#/ranks
  8. ↑ fvm.hu
  9. ↑ "Qatar | History, Population, Flag, Language, & Facts". Encyclopedia Britannica (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. február 4..
  10. ↑ "2022 World LNG Report Press Release" (PDF). International Gas Union (IGU). 2022. július 6. 2022. október 9. dátummal az eredetiből archiválva (PDF). Hozzáférés: 2022. október 7..
  11. ↑ "Where in the world do people emit the most CO2?". Our World in Data. 2021. május 25. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. július 17..
  12. ↑ GDP by Country, Worlometers, 2023
  13. ↑ "The new emerging middle powers within the new Middle East: UAE and Qatar". frqjournal.csr.ir. Hozzáférés: 2024. július 7..
  14. ↑ Casey, Paula; Vine, Peter (1992): The heritage of Qatar. Immel Publishing. ISBN 9780907151500. 17. o.
  15. ↑ History Of Qatar − Our census, our future
  16. ↑ Katara: About use
  17. ↑ Rahman, Habibur (2010). The Emergence of Qatar: The Turbulent Years 1627–1916. London: Routledge. ISBN 9780710312136. 1. o.
  18. ↑ Nyír-Karta Világatlasz
  19. ↑ "Qatar". CIA World Factbook
  20. ↑ "World climate guide: Qatar". Hozzáférés: 2021. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  21. 1 2 "Qatar: Freedom in the World 2022 Country Report". Freedom House (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  22. 1 2 3 4 5 6 "Qatar |". Encyclopedia Britannica (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  23. ↑ "The Permanent Constitution of the State of Qatar". Government of Qatar. 2014. október 6. dátummal az eredeti címről archiválva.
  24. ↑ "Constitution of Qatar". According to Article 1: Qatar is an independent Arab country. Islam is its religion and Sharia law is the main source of its legislation.
  25. 1 2 "Population of Qatar by nationality - report". 2018. december 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. július 14..
  26. ↑ Middle East: QATAR". CIA The World Factbook.
  27. 1 2 worldometers
  28. ↑ Baker, Colin; Jones, Sylvia Prys (1998). Encyclopedia of Bilingualism and Bilingual Education. Multilingual Matters. 429. o. ISBN 978-1853593628.
  29. ↑ Jacot, Martine (2013. december 23.). "Le Qatar ne paie pas ses contributions à la francophonie". Hozzáférés: 2017. június 5. – via Le Monde.
  30. 1 2 3 4 5 6 7 "Qatar - The World Factbook". www.cia.gov. Hozzáférés: 2021. február 4..
  31. ↑ http://www.state.gov/r/pa/ei/bgn/5437.htm
  32. ↑ "Population By Religion, Gender And Municipality March 2020". Qatar Statistics Authority.[halott link]
  33. ↑ "Tiny Qatar's growing global clout". BBC. 2011. április 30. Hozzáférés: 2015. március 12..
  34. ↑ "Qatar's modern future rubs up against conservative traditions". Reuters. 2012. szeptember 27.
  35. ↑ "2011 Report on International Religious Freedom – Qatar". US Department of State.
  36. ↑ Rasoul Sorkhabi (2010). "The Qatar Oil Discoveries". GEO ExPro Magazine. Vol. 7, no. 1. 2020. december 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. november 3..
  37. ↑ Nordland, Rod (2013. június 25.). "New Hope for Democracy in a Dynastic Land". NYTimes.com. Hozzáférés: 2013. június 26..
  38. ↑ "Report for Selected Countries and Subjects". www.imf.org (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2018. szeptember 11..
  39. ↑ "Expressway Programme Project Booklet" (PDF). KBR. 33. o. 2019. január 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. január 17..
  40. ↑ "The World's Best Airline". World Airline Awards. 2012. december 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. június 26..
  41. ↑ Abu Saud, Abeer (1984). Qatari Women: Past and Present. Longman Group United Kingdom. 133. o. ISBN 978-0582783720.
  42. ↑ Abu Saud (1984). Qatari Women: Past and Present. Longman Group United Kingdom. p. 133. ISBN 978-0582783720.
  43. 1 2 3 "Qatar: Freedom in the World 2022 Country Report". Freedom House (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. augusztus 11..
  44. ↑ Roth, Richard J. (2013. május 8.). "Awaiting a Modern Press Law in Qatar". The New York Times. Hozzáférés: 2013. június 16..
  45. ↑ "Qatar Freedom of the Press". Freedom House. 2019. március 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. január 19..
  46. ↑ "10 architectural wonders in Qatar". www.visitqatar.qa (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. augusztus 11..
  47. ↑ "The 3 M's of Qatari Cuisine". The Daily Meal. 2012. október 3. Hozzáférés: 2015. május 15..
  48. ↑ "Culture of Qatar". Hilal Plaza. Hozzáférés: 2015. május 6..
  49. ↑ Activities in Qatar
  50. ↑ "Qatar – a Sporting Nation". Qatar e-Government. Hozzáférés: 2015. március 12..
  51. ↑ Origo.hu 2010
  52. ↑ Ihf.info 2011
  53. ↑ "Public Holidays in Qatar in 2015". Office Holidays. Hozzáférés: 2015. május 15..
  54. ↑ "National Day Observances". Timeanddate.com. Hozzáférés: 2015. május 15..

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Qatar
A Wikimédia Commons tartalmaz Katar témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Katar&oldid=29214548”