A kereskedelem t�bb mint 2600 mad�rfajt �rint.
Afrik�b�l - f�leg Szeneg�lb�l �s Tanz�ni�b�l - sz�rmazik a kereskedelmi forgalomba ker�l� madarak t�bb mint k�tharmada. 2001-ben az afrikai orsz�gok szeneg�l papag�jb�l 51000 p�ld�nyt, j�k�papag�jb�l 22 000 p�ld�nyt export�ltak.
Latin-Amerik�b�l f�leg a papag�jf�l�k, �zsi�b�l �s �ce�ni�b�l f�leg a kakaduk �s a l�rik keresettek.
A d�szmadarakb�l k�sz�tett term�kek
Els�sorban �l� madarakkal kereskednek, de a turist�k madarak toll�val d�sz�tett term�kekkel is tal�lkozhatnak.
A teny�szt�k n�ha ritka madarak toj�sainak csemp�sz�s�vel is pr�b�lkoznak.
A 80-as, 90-es �vekben t�bb milli� egyedet export�ltak �vente.
A legnagyobb import�r az EU, az USA �s Szingap�r. A 90-es �vek v�g�n az EU import�lta a vil�gon kereskedelmi forgalomba ker�l� madarak 75%-�t, k�zel egy milli� egyedet; az afrikai pintyf�l�k majdnem 90%-�t �s a papag�jok 74%-�t.
A kereskedelemben a teny�szetekb�l sz�rmaz� madarak ar�nya egyre nagyobb.
A teny�szetek nem az export�l�, hanem az import�l� orsz�gokban tal�lhat�k, azaz a profit nem a helyi k�z�ss�gekn�l jelentkezik.
A helyiek csak a vadon befogott madarak �rt�kes�t�s�vel juthatnak bev�telhez, �m az eur�pai bolti �rnak csak t�red�k�t kapj�k. P�ld�ul egy szeneg�l papag�j�rt a felv�s�rl�k 20-60 centet adnak a befog�nak, m�g egy eur�pai kis�llat-keresked�sben 65 $-�rt adj�k el.
A d�szmadarak illeg�lis kereskedelme jelent�s.
A kereskedelem hozz�j�rulhat a mad�rfajok kipusztul�s�hoz (Spix ara) �s �llom�nyuk drasztikus cs�kken�s�hez (j�cint ara vagy k�kfej� ara). M�g az ut�bbi �ra 1995-ben, Bol�vi�ban 15-20 $ volt, addig 2002-re ugyanott m�r meghaladta az 1000 $-t, Csehorsz�gban pedig el�rte a 12 500 $-t.
Egy�b vesz�lyeztet� t�nyez�k
�l�hely�nek elveszt�se fenyegeti a legt�bb nagytest� papag�jfajt, hiszen tov�bbra is folytat�dik a tr�pusi es�erd�k puszt�t�sa mind D�l-Amerik�ban, mind D�lkelet-�zsi�ban.
Tudta-e?
Hogy a befogott madarak 5-60%-a m�g a sz�rmaz�si orsz�gban elhullik, a sz�ll�t�s alatt tov�bbi 2-7%, a karant�noz�s alatt 10% pusztulhat el.
Hogy d�szt�rgyak k�sz�t�s�hez a term�szetes m�don kihullott �s �sszegy�jt�tt tollak is alkalmasak lenn�nek, de val�j�ban a tollak t�bbs�ge vadon befogott vagy lel�tt madarakb�l sz�rmazik.
Fajok �s kontinensek
Vissza
